Repülőzés
Mit jelent? Jó vagy rossz, ha csinálja a baba?
A szülők gyakran fordulnak hozzám ezzel a kérdéssel: Repülőzik a baba, mit csináljak, hogy ne tegye?
Mi is az a repülőzés?
Hasonfekvésben a baba egyszerre emeli a fejét, két karját és lábait, néhány másodpercre megtartja, majd visszateszi karját alkartámaszba.
Ez a mozdulatsor egy nagyon fontos, úgynevezett áthidaló reflex. (Landau reflex a hivatalos neve) Áthidaló, mert a csecsemőkori reflexek után indul be, és a poszturális (egész életünkre velünk maradó, törzstartást segítő) reflexek beépülésének végéig velünk marad (3-4 éves korig).
Mi a szerepe?
Előkészíti a kúszást, segít a mászásnál és majd az állásnál a törzs megtartásában, hiszen ez a póz a hát mélyizmait dolgoztatja meg (tessék csak kipróbálni, rögtön megérzik a szülők, milyen nehéz is ez! 😊).
De hogy repülőzik jól?
A jó repülőzésnél a baba arca függőlegesig emelkedik, karjait, lábait lazán behajlítva emeli fel, közben a fejét is tudja akár forgatni, jobbra-balra nézelődni.
Akkor miért halljuk sokszor, hogy rossz a repülőzés?
Azért, mert sokszor előfordul, hogy a baba hason szinte egyfolytában csak repülőzik, nem tud visszakerülni az alkartámaszába, egy idő után pedig panaszosan sírni kezd. Persze, hogy a szülők ezt rossznak gondolják, hiszen láthatóan nem jó a babának. Igen ám, de ezekben a szituációkban nem a Landau reflex túlműködéséről van szó, hanem vagy éretlen fejtartó rendszer miatt, vagy nem szabályos, gyenge alkartámasz miatt egy másik reflex keveredik bele, ami a teljes testet megfeszíti- ez nem kellemes a babának.
Hogy miért éretlen a fejtartó rendszer, vagy mi miatt gyenge az alkartámasz?
Ezt a mozgásfejlesztéssel foglalkozó szakember segítségével tudjuk kideríteni, fontos, hogy az okokat térképezzük fel, ne a Landaut próbáljuk “legátolni”.
Ezen a képen a baba feje nem függőleges, karjai oldalra megfeszülnek, lábait minimálisan emeli, inkább csak a lábszár emelkedik. Ez a testhelyzet valószínűleg nem is okoz örömet ennek a babának.